Látnivalók a környéken

 

+ Eger 8 km
www.eger.hu/hu/turizmus/latnivalok
+ BÉLAPÁTFALVA 29 km

Természetes élővilág

Erdei barangolásaink során ma is találkozhatunk az utolsó jégkorszak utáni fajok közül a sárga ibolyával, a havasi ikravirággal, a havasi iszalaggal és a korai szegfűvel. A hegyláb lejtőin tölgyesekben, bükkösökben kirándulhatunk. Az erdő peremén akácosok illatoznak. Ha szerencsénk van őzet, rókát, vaddisznót is megpillanthatunk túrázás közben. Vadászatra is van lehetőség. A vadakat rendszeresen etetik, a vadászatot magaslesek segítik, de cserkelni is lehet a szarvast, muflont, vaddisznót, őzet vagy borzot.

Lak-völgyi Tó

Nyugalom és békesség lengi körül az erdőkkel körülvett hegyi tavat, mely igazi felüdülést jelent a nyári tikkasztó hőségben. A szabadidő eltöltésének számos módja van; hatalmas rétek várják a sportolás, a napfürdőzés szerelmeseit. Kijelölt tűzrakó helyek invitálnak bográcsozásra, s néhány percnyi séta után már kortyolhatunk is a Lóczi-forrás kristálytiszta vizéből. A tó horgászásra is kiválóan alkalmas. Napijegyek a Szomjas Csuka kisvendéglőben válthatók.

Bélkő-hegy A hegy fehér sziklái 100 millió évvel ezelőtt emelkedtek ki az eltűnő őstengerből. Kanyargós szerpentin vezet a hegy tetejére, ahonnan páratlan látvány tárul a szemlélődő elé. Magasba törő, éles peremű sziklák tövében ritka, védett növények bújnak meg. A magasból letekintve a falut láthatjuk, de tiszta időben akár a Tiszát és a Tátrát is. A lehulló csapadékból keletkező karsztvíz a hegység lábainál forrásokként tör a felszínre, s táplálja a völgyekben csörgedező patakokat. 2003-ban átadták a Bél-kő Tanösvényt, melyről bővebb informávió a Bükki Nemzeti Park honlapján olvasható. www.bnpi.hu
Bélapátfalvai Ciszterci Apátság A Bélkő alatt, ahol az apátság áll, van az Áldozókő és a Hamuhegy, amely azt jelezheti, hogy itteni három forrás körül pogány áldozati hely lehetett, amelyet a nép a kereszténység felvétele után is nagy számban látogathatott. A források vizének csodás gyógyító erőt tulajdonítottak. II. Kilit egri püspök 1232-ben itt alapította meg a cisztercita rend bélháromkúti Nagyboldogasszonyról elnevezett apátságát, amelynek kereszt alakú, román stílusú temploma, az altemplommal együtt máig fennáll. A templom a középkorban már búcsú- járó hely volt. A kolostor a XV. század végén hanyatlásnak indult, s végleg a török hódoltság alatt néptelenedett el. Elenyészett búcsújárása is, amely csak az 1700-as években éledt újjá. Sajó-völgyiek, gömöri, borsodi és hevesi falvak népe járt és jár ide. Búcsú napján a három forrás közül a legnagyobbat mindig megáldotta a pap. A hely kultuszában egymásra épül a Szentháromság és Mária tisztelete. Fő búcsúja Nagyboldogasszony ünnepén (augusztus 15-én) van. Kisebb tömegeket vonzó búcsúját a Szentháromság vasárnap előtti szombaton tartják. A volt cisztercita apátsági templom a XIII. századi román kori építészet legszebb hazai emléke. Torony nélküli, latin kereszt alaprajzú építmény. Főoltárán Mária mennybevitelét ábrázoló kép látható. Az Árpád-kori szentek ősi tiszteiének hírmondója itt a Szent Imre herceg fogadalmát bemutató barokk mellékoltár kép, két oldalán Szent István és Szent László szobrával. Érdemes megtekintenünk a falu plébániatemplomát, amely Szent István király tiszteletére épült 1816-ban. A plébánia X VIII. századi barokk épület. www.belapatfalviapatsag.hu

Vissza az elejére.

+ SZILVÁSVÁRAD 35 km

Református Kerektemplom

Szinte a település szimbólumává vált Szilvásvárad Református Kerektemploma, mely egyes feltételezések szerint 1837-40 között Hild József tervei alapján épült. Ez azonban még a mai napig vitatott. Az azonban egészen biztos, hogy építőmestere Povolnai Ferenc egri építész volt. Építtetője Gróf Keglevich Miklós, a falu földesura volt. A templom története körül rengeteg legenda terjeng, azt azonban sokan tudni vélik, hogy 1832-ben veszélyessége miatt lebontották az akkori épületet. 1837-ben kezdték meg az új templom építését, ugyanazon a helyen, a gróf segítségével, mely három év alatt épült fel. A templomban található padokat a bánfalvi erdőből hozatott harminchárom tölgyfa gerendájából egy helyi asztalosmester készítette. A templom érdekessége, hogy Gróf Keglevich Miklós katolikus vallású volt, és a mende-mondák szerint az épületet eredetileg katolikus templomnak szánta, de az egri Pyrker érsekkel való nézeteltérése miatt a gróf az épülő templomot a református egyháznak adományozta. Az építésben való segítségét egy feltételhez kötötte: a templom homlokzatára a következő szövegnek kellett felkerülnie: „Szégyenüljenek meg a faragott képeknek minden szolgái”. Ez még ma is olvasható. Kör alaprajzú, hengeres építmény bejáratához 12 fokos lépcsősor vezet, melyet bárki megmászhat, azonban ehhez a helyi lelkész segítségét kell kérni, mert a területet évekkel ezelőtt elkerítették. www.kerektemplom.hu

Orbán-ház

Az Orbán-ház, mely a falu központjában található, számos, változatos kiállítást kínál a látogató számára. Az épület 1880 körül épült, mint múzeumi kiállító hely pedig 1983-ban nyílt meg. Itt volt látható a Bükk Természeti Képe című állandó kiállítás, amelyben a hegység csaknem 300 millió éves története volt megtekinthető. A kiállítás hat termen keresztül mutatta be a földtörténeti emlékeket, melyek mellett helyet kaptak a nemzeti park botanikai és zoológiai értékei is, illetve sok helyi lakos munkája is bemutatásra került. Megtekinthető volt már itt kézműves kiállítás, szobrászati bemutatás, fotókiállítás, faragott tárgyak szemet gyönyörködtető kiállítása.

Lipicai Ménes

A falu másik vonzereje, ami nagyon sokak számára ismert az országban, a Lipicai ménes és a lovassporthoz kapcsolódó intézményrendszer. A lovak tenyésztését a 18. században kezdték el. Ekkor érkeztek meg az első törzsalapító mének, amelyeknek utódait – mint egykori arisztokrata családok tagjait – még ma is szigorúan, örökölt sorszámozott névvel ellátva számon tartják. Szilvásváradon a törzsmének a régi Pallavicini kastély melletti istállóban laknak. A Ménistálló nyitvatartási időben várja az érdeklődőket, akik testközelből tekinthetik meg ezeket a nemes állatokat. A törzsmének istállójához kiállítás is tartozik, amely a lipicai fajta eseményekben gazdag, értékes tenyésztési történetét, tenyésztési dokumentumait és használati tárgyait mutatja be. www.menesgazdasag.hu

Millenniumi kilátó

2000. augusztus 20-ra, Szent István napjára készült Millenniumi Kilátó méretével és páratlan szépségű faszerkezetével uralkodik a környező hegycsúcsok felett, mintha figyelné és vigyázná e festői vidéket. A kilátó 20 méter magasan lévő teraszáról lenyűgöző látványt nyújt a Bükk minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a patak-völgyek, erdők rajzolata, a 13 hegyvidéki falu háztetői. Tiszta, napos időben a távoli Tátra hegycsúcsai is láthatóak. Megközelíthető gyalogosan a Millenniumi Tanösvény sétaútján keresztül, vagy gépkocsival a Bükk-fennsík felé vezető úton, a Kalapati (Millenniumi) Kilátótó parkolójától, mindössze kétszáz méteres sétaúton. A Kilátó magassága a zászlócsúcsig: 36 m A Kilátó terasz magassága: 20 m Felhasznált csavarok száma: 16 000 db Csavaranyák száma: 32 000 db Felhasznált faanyag: 138 m3 Szibériai vörösfenyő Felhasznált vörösréz lemez súlya: 1,8 tonna Betonalap: 330 m3

Archeopark

Az interaktív park Szilvásvárad és a Bükk hegység ősi múltját mutatja be. A látogatók megismerhetik, sőt ki is próbálhatják többek között a kőpattintást, agyagozást, szövést-fonást, íjászatot, ősi eszközökkel gyújthatnak tüzet vagy őrölhetnek gabonát, de akár saját kőbaltát is készíthetnek. Megtalálható itt az ősemberbarlang, kelta rönkház, bronzkori paticsház, szkíta jurta, és egy új kőkori fűkunyhó hű mása is. Az Archeopark megtekintése élményt jelent valamennyi korosztály számára! www.archeopark.hu

Szalajka-völgy

A Szalajka-völgy nagyon sokáig a Pallavicini család tulajdonában volt, mint elkerített terület. Szerencsére a gróf felismerte a kor igényeit, a természet, a pihenés iránt felmerülő vágyat, így a völgyet megnyitotta a kirándulók előtt. Magyarország egyik legkedveltebb kiránduló helye a Szalajka-völgy. Legtöbben az 1908-ban épült erdei vasúttal teszik meg a felfelé vezető utat.

Erdei kisvasút

A Szalajka-völgy bejáratánál lévő Fatelep állomásról indul. A vonal hossza közel 5 km, a végállomás pedig a Gloriette-tisztás. A Márkus Ágoston egri mérnök tervei alapján megépített keskeny nyomtávú, gőzüzemű erdei vasút 1908-ban kezdte meg működését. 1910-ben lovag Wessely Károly adta őrgróf Pallavicini Alfonz Károlynak, aki a második világháborúig üzemeltette. A harmincas években (majdnem 30 km hosszú vonalon) főleg a faanyag, és mészkő szállítására használták. Az államosítás óta a vasutat az Egererdő Zrt. üzemelteti. 1966-tól a gőzmozdonyok helyét a dízelmozdonyok vették át. A hatvanas évek végétől az árufuvarozás egyre inkább háttérbe szorult, a turizmus fellendülésével pedig a személyi forgalom lett a meghatározó. Évente megközelítőleg 200 ezer turistát szállítanak a szerelvények. 1999 októberében került forgalomba a Szilvi nevű gőzmozdony egy korabeli vasúti szalonkocsival együtt.

Istállós-kői-barlang

Az Istállós-kői-barlangban találták meg a Bükk hegység leggazdagabb őskori leletanyagát: tundraszarvas, barlangi medve csontok, az ősember kő- és csonteszközei, használati tárgyai. A ma már üres barlanghoz a Szalajka-forrás mellől szerpentin jellegű turistaút vezet, ami ugyan nem könnyű túra, ám különleges élményt jelent az ősember nyomán járni! A barlang háromszög keresztmetszetű, 45 méter mély, 9-10 méter széles, 4 méter sziklaüreg, melynek rétegvastagsága 2 méter. A 28-32 000 éves felső kultúrréteg a világ legrégebbi fuvoláját szolgáltatta, amelyik 1995-ig a legrégebbi hangszer volt a világon, de ekkor találtak Szlovéniában egy 43 000 éves furulyát. A máshol is ismert kis csontsípok között nem ismerünk olyan lelőhelyet, ahol a sípok lyukszáma (1-2-3-4 lyuk) olyan sorrendet mutasson, mint az Istállós-kői- barlangban előkerült 4 síp. A világ legrégebbi ékszerei között van az itt talált két, csontból készült, kifúrt, zsinórra függeszthető amulett. A barlangi medve (Ursus speleus) koponyatemetkezést (koponya depoziciót) mutató legrégebbi lelőhelyei között szerepel a barlang végében előkerült három koponya. A 40-44 000 éves alsó kultúrrétegből kerültek elő, azok a hasított alapú lándzsahegyek, melyek a világ legrégebbi aurignaci eszközei között szerepelnek. Jelenlegi tudásunk szerint az íjhasználatának legrégebbi nyomai a világon az itt előkerült apró csonthegyecskék. Az Istállós-kői-barlang pleisztocén (jégkori) rétegeiből előkerült 66 fajból álló fauna a világon a leggazdagabb az aurignaci korú feltárások között, és még egy érdekesség, hogy a mikrofaunából 3 új emlős és 20 (!) új madár alakot írtak le az egész világon először.

Szikla-forrás

A Szalajka-völgy egyik jelképe, a minden képeslapon szereplő forrás, mely a völgy jobb oldalán a 2-3 méterig járható barlangjáraton, szemet gyönyörködtetően lép a felszínre. A lehulló csapadék az agyagpalából álló vízgyűjtőn a felszínen folyik le, míg a kibukkanó mészkősávhoz ér. A mészkő a ráfutó vizeket elnyeli és a mélyben a forráshoz vezeti. A Bükk hegység egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása. Ritka és gyönyörű természeti jelenség, ahogy a forrás kristálytiszta vize a barlangjáraton keresztül a felszínre tör. A Szalajka-völgy egyik legfontosabb geológiai kincse a Fátyol-vízeséstől nem messze helyezkedik el.

Fátyol-vízesés

A Szalajka-völgy legcsodásabb és legkedveltebb helye a 17 méter magas Fátyol-vízesés, amely nemcsak a völgy, hanem hazánk egyik legszebb természeti jelensége, kiemelkedő természetvédelmi értéket képvisel.

Szabadtéri Erdei Múzeum

A Fátyol-vízesés szomszédságában a Horotna-völgyben lévő, Szabadtéri Erdei Múzeum a régi erdei mesterségeket, és művelőik mostoha életkörülményeit eleveníti fel. Olyan mesterségek eszközeit, építményeit, munkafázisait rekonstruálták itt eredeti környezetükben, mint az ölfavágás, a mész- és szénégetés, zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy hamuzsírfőzés. Ezen eszközök között barangolva elképzelhetjük, hogy a nehéz fizikai munkáért cserébe szinte csak a természet szépsége kárpótolta az erdei munkásokat. Egész évben látogatható.

Vissza az elejére.

+ SIROK 10 km

A Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett áll a vár. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott. A vár két külön részre tagozódik. A felső vár eredetileg belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú volt, amelyet mintegy 10 méterrel mélyebben fekvő sziklába vágott külső védelmi öv erősített. Ide épült később a három, derékszög alaprajzú ó-olasz bástyával erődített alsó vár.

www.sirokivar.hu

+ MÁTRA
www.matrainfo.hu
+ BÜKKSZÉK 14 km
Bükkszék a Mátra és a Bükk lábánál, Egertől 20 kilométerre a Tarna völgyében fekszik. A történelmi időket idéző helyiséget már a középkorban ismerték, egy oklevél 1275-ben említi Sceek alakban. 1937-től kőolajkutatások kezdődnek az ún. „Bükkszéki boltozaton”. A kitermelt olaj mennyisége nem volt jelentős, de ekkor fedezik fel a 39-40 fokos hévizet. A SALVUS gyógyvízre 1939-ben kisebb fürdő létesült. A Bükkszéki Fürdő igazi vonzerő a strandolni, fürdeni vágyóknak. Aki egyszer megmártózott a körmedencében, megérezte a 39 Celsius-fokos Salvus gyógyvíz jótékony hatását, a falu különös hangulatát, biztos, hogy visszavágyik és újra ellátogat.
+ MÓNOSBÉL 25km
A Bükk-hegység DNY-i lejtőjén a Mónos patak két oldalán helyezkedik el egyedi természeti környezetben. A területen tűzköves mészkő található bővizű forrásokkal a térséget ezek a források látják el ivóvízzel. A faluban korábban 9-11 házi malom működött. A falu korábbi neve Malmosbél, majd később Mónosbél. 2005-ben alapított sajtkészítő vállalkozásunk célja a régi idők sajtkultúrájának folytatása, minőségi természetes termékek előállítása mellyel gazdagítjuk a magyar gasztronómiát és étkezési szokásainkat. Családi vállalkozásunk Mónosbélben található a Bükk-hegységben Eger és Szilvásvárad között lévő kis faluban. A vállalkozás létrejöttét megelőzően hosszú évekig Európa több országában dolgoztunk gasztronómia és élelmiszeripari területen. Hegyvidéki sajtmanufaktúránkban saját termelésű kecsketejből és az üzemhez tartozó hegyvidéki magyartarka tehéntejből készítjük sajtjainkat. www.bukkisajt.hu
+ KISNÁNA 27 km
A kisnánai vár a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt. www.kisnanavar.hu
+ TARNASZENTMÁRIA 18 km
A falut először 1325-ban Torna, majd 1339-ben Szentmária néven említik meg, az oklevelek. A település történetére vonatkozó adatokat csak a XVI. század közepétől kezdve ismerünk. "Hazánk talán legrégibb és legkisebb ma is működő temploma” itt, “a völgyszűkületnél hirtelen kanyarodó út és a Tarna-patak között emelkedő kis dombon áll.” www.tarnaszentmaria.hu/bemutatkozas/latnivalok
+ BÜKKALJAI KŐ-ÚT
A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. A fülkés sziklák kis csoportja fellelhető a Pilis és a Budai-hegység területén is (különösen a Tétényi-platón), de a leggazdagabb előfordulásuk Eger környékén, a Bükkalján található. www.kaptarko.hu
+ FELSŐTÁRKÁNY 17 km
Felsőtárkányi erdei vasút A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút a hétvégén és munkaszüneti napokon szállítja a kirándulni és pihenni vágyókat. Felsőtárkányi tó A tavon elsődlegesen a „fogd meg és engedd vissza" szemlélet uralkodik. Ez alapján a horgászok alapvetően minden halat kötelesek visszaengedni. http://www.felsotarkany.hu/hu/turizmus-rendezvenyek/latnivalok
+ EGERSZALÓK 15 km
Egerszalók igazi nevezetessége a község déli részén, a föld mélyéből feltörő termálforrás és a lefolyó víz által létrehozott mészkődomb, mely az évek során Sódomb néven vált ismerté. 1992-ben az Egészségügyi Minisztérium az egerszalóki termálvizet gyógyvízzé minősítette. A víz összetétele alapján a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos ásványvizek csoportjába sorolható, melynek kéntartalma is jelentős. Sokan szívesen emlékeznek vissza a 70-es és 80-as évekre, mikor vadregényes körülmények között élvezték az egerszalóki gyógyvíz üdítő hatását. www.salirisresort.hu/furdo-strand
+ DEMJÉN 21 km:
A 690 m mélyről feltörő, 68 °C fokos víz, Magyarország legújabb feltárt gyógyvize. Próbálja ki gyógyító hatását. Ha esik, ha fúj, a négy évszakos Cascade Barlang- és Élményfürdő, minden nap várja vendégeit. www.demjengyogytermal.hu/cascade-barlang-es-elmenyfurdo-0

 

Jöjjenek el hozzánk pihenni, kikapcsolódni!

Ha a Mátrát, vagy a Bükköt szeretné fefedezni A Bakta ház a legjobb kiinduló pont!

Bízva a mihamarabbi személyes találkozásban,

Üdvözlettel a Bakta ház vendéglátói

 
Szobák és Árak

A vendégház a kb. 90 éves parasztház felújításával és nagymértékű bővítésével valósult meg.

 
Egerbakta

Egerbakta Heves megyében, Egertől északnyugatra, a Bükk és a Mátra hegység találkozásánál.

 
Galéria

Pihenjen nálunk! Csendes, vidéki környezetben, Eger városától pár percre igazi nyugalmat találhat a hétköznapok világából.